Ciprusi Idegenforgalmi Hivatal. (Hozzáférés: 2015. október 19. ) ↑ CTO, Kurion színház: A Kourion színház. november 15. ) ↑ CTO, Apollo Hylates szentélye: Apollo Hylates szentélye és temploma Kourionban. november 17. ) ↑ British Museum: History of excavations in the Kourion area (angol nyelven). The British Museum. ) ↑ Limassol: Kourion (angol nyelven). Limassol. [2015. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ MOA: Sylvana Pilidou: The earthquake that destroyed Kourion (angol nyelven) (dokumentum). ) [ halott link] ↑ DA: Archeological Sites – Kourion (angol nyelven). Ciprusi Köztársaság Közlekedési, Kommunikációs és Munkaügyi Minisztériumának Régészeti Osztálya. október 26. ) ↑ Ciprus, 1998. : Paul Harcourt Davis. Ciprus. Budapest: Vince Kiadó [1996. július 7. ] (1998). ISBN 9639192015 További információk [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Curiumi Hermeiasz
Kurion Kurion színháza Alapítás i. e. 1050-es évek Megszűnés i. 4. század Lakói ciprusiak Ország Ciprus Elhelyezkedése Kurion Pozíció Ciprus térképén é. sz. 34° 39′ 51″, k. h. 32° 53′ 16″ Koordináták: é. 32° 53′ 16″ A Wikimédia Commons tartalmaz Kurion témájú médiaállományokat. Kurion ( ógörögül:Κούριον, latinul: Curium) ókori városállam és királyság volt Ciprus területén a mai Limassoltól 13 kilométerre nyugatra. A település helyén ma álló régészeti területen számos ókori maradvány található, így például a város színháza, lakó és közösségi épületek maradványai a pogány és őskeresztény időszakból, illetve számos mozaikpadló. Az ásatási terület az Akrotíri brit légibázis területén található. Története [ szerkesztés] A területen feltárt a legkorábbi építészeti maradványok az újkőkorszakból, Kr. 4500-3900 körüli időszakból származnak. [1] Kevés emlék maradt a városállamok idejéből az ásatási területen, de történeti forrásokból tudjuk, hogy a perzsák elleni ión felkelésnek és ciprusi vezetőjének Onészilosznak a bukását az okozta, hogy Kurion királya Sztaszánor a döntő csata során elárulta szövetségeseit és átpártolt a perzsákhoz.
Abacus: Az antik oszlop és pillérfők négyzet alakú tagozata, amelyen a gerendázat nyugszik – a görög oszloprend, oszlopok része Abszolút kronológia: időponttal meghatározott időszámítás – időrend Aedicula: házacska – a római házakban a házi istenszobrok elhelyezésére szolgáló kis helység, fülke. Kis, csekély mélységű épület. Agglutináció: toldalék, ragasztás. A krétai paloták építésrendszerét is ezzel a jelzővel illetik. A palota egy udvar köré épült, raktárakat és egyéb épületeket építettek hozzá különböző időkben, tudatos szerkesztés nélkül. Ezek elrendezése labirintusszerű. Agora: A régi görög városok piac és vásártere (az ókori görög városokban többféle feladatot ellátó tér. A főtér neve a görög városállamokban, később a rómaiaknál a forum volt ennek a megfelelője. Ez volt a társadalmi élet színtere: itt volt a piac, itt tartották a népgyűléseket, e tér körül sorakoztak a főbb templomok, középületek és emlékművek. Akkád: Mezopotámia északi területe. A Sarrukín (Kr. e. 2334-2219) által alapított agadei dinasztia fővárosának neve.
A visszavonuló perzsákat a görögök elkezdték üldözni, több csatában is győztek felettük, sikerült a perzsákat az Égei-tengerről és a kisázsiai partvidékről visszaszorítani. Spárta i. 477-ben kivonult a szövetségből, így új szövetséget kellett létrehozni. A Déloszi szövetséget az Égei-tengeri kis Délosz szigetén hozta létre i. 477-ben 173 görög városállam. A szövetség tagjai befizetéseikkel hoztak létre alapot a perzsák elleni védekezéshez/támadáshoz, a kincstárat Délosz szigetén őrizték. Az erősebb városok hajókkal járultak hozzá a közös flottához, a kisebbek pedig – és ilyen volt a csatlakozó városok többsége – pénzt fizettek, hogy Athén hajókat tudjon építeni a védelmükre. Ezt a hozzájárulást phórosznak nevezték. A szövetséges városok lakosai közül sokan a közös flotta hajóin szolgáltak, így a városuk abból a pénzből tudta kifizetni az adót a flotta fenntartására, ami a lakosok javadalmazásából neki járt. Az athéniak úgynevezett episzkóposzokat neveztek ki a szövetséges városokba, akiknek a feladata a hozzájárulások fizetésének felügyelete, nyilvántartása, a felkelések megelőzése, továbbá az Athénra leselkedő veszélyek kivizsgálása és jelentése volt.
A római agorán található még a jó állapotban fennmaradt Fethiye mecset (Győzelmi dzsámi), egy a XVII. században épült ottomán imaház, amely annak is köszönheti épségét, hogy a későbbiekben is folyamatosan használatban maradt, akár keresztény templomként, akár börtönként, gabonatárolóként, katonai pékségként használták, manapság pedig régészeti maradványokat tárolnak benne, de a nagyközönség számára nem látogatható. A mecsetet egyébként Hódító Mehmed szultán tiszteletére emelték, aki ekkoriban látogatott Athénba. A római agorán gyönyörű márványoszlopos épületek sorakoztak, elegánsabbak, mint a régi görög agorán, így nem csoda, hogy a terület kereskedelmi és közigazgatási központként a XIX. századig használatban maradt.
S bár a jelenlegi épület nem az eredeti, így is a világ egyik legrégebbi működő keresztény temploma, mely e vallás követőinek az egyik legfontosabb szent helye. Különlegessége, hogy egyszerre három egyház, a Római Katolikus, a Görög Ortodox és az Örmény Apostoli Ortodox Egyház is felügyeli. A barlang a templom alatt található, ahol egy ezüst csillag jelzi a helyet, ahol Jézus született. 2. A Hagia Szophia, Isztambul (Törökország) Szintén UNESCO Világörökségi helyszín (1985) az isztambuli Hagia Szophia (törökül Ayasofya), amely ma már nem vallási épület, hanem múzeumként funkcionál. Eredetileg azonban ortodox keresztény templomnak épült 532-537 között, melyet az oszmán hódítás után mecsetté alakítottak. A késő ókori építészet legkiemelkedőbb példája, mely az összes akkor ismert építészeti elem tökéletes szintézise. Érdekessége, hogy egyik mozaikján Eiréné bizánci császárné, azaz a magyar Szent Piroska, Szent László királyunk lányának alakja látható. Állítólag a Star Wars filmek készítői erről az épületről mintázták Amidala királynő nabooi palotáját.
A középkori képeken, szobrokon a szenteket, vértanúkat elsősorban attributumaikról ismerték fel. Pl. Szt. Katalint a kerékről. Auctoritas: A autoritarizmus vagy autoritarianizmus illetve az autoritárius rendszer olyan felfogást illetve kormányzati rendszert jelent, ahol a kormányzás egy személy, csoport, vagy az állam tekintélyén alapul. A Római Köztársaság politikai felfogása a fő tisztségviselők, a magistratus-ok esetén megkülönböztette a potestas-t, azaz a hatalmat, az auctoritas-tól, azaz tekintélytől. Az előbbi erőszakkal, kényszerrel tudta befolyását érvényesíteni, míg az utóbbi az elismertsége által. Augur: madárjós, ókori római pap Axiális szerkezet: Egyiptomban (például) olyan építészeti szerkezet, hogy: egymás után, építették, fűzték fel a különböző épületeket. Tengelyszimmetrikus szerkezet. Olyan elrendezés, amelyben a szimmetria tengely mindkét oldalán csak egymásnak megfelelő elemek szerepelnek. Álajtó: A sírkamrákban a bejáratok elrejtését ún. álajtókkal akadályozták meg.